Miért nincs egyeseknek testszaguk? Ezt mondja a tudomány
Talán Ön is észrevette, hogy egyeseknek alig van szaguk, akármennyit izzadnak. Ez nem jobb higiénia vagy fegyelem kérdése. A genetika nagy szerepet játszik, és a tudomány egy konkrét génre mutat.
Hogyan alakítja egyetlen gén a testszagot?
A neve ABCC11, és erősen befolyásolja, hogy az izzadság tartalmaz-e olyan vegyületeket, amelyeket a bőr baktériumai szaggá tudnak bontani. Két változata van, és a gyenge testszaggal járó változat egyenetlenül oszlik el a világban. Egy nagy brit vizsgálatban az emberek mindössze körülbelül 2%-ánál volt meg két példányban; a kelet-ázsiai népességben sokkal gyakoribb. Akiknél két példányban van jelen, azok jóval kevesebbet termelnek ezekből a szagképző vegyületekből, ezért általában nagyon gyenge a hónaljszaguk, még ha normálisan izzadnak is.
Ugyanez a gén még valamit elárul: a fülzsír típusát. A gyenge testszaggal járó változat két példánya száraz, pikkelyes fülzsírral jár, mindenki másnak nedves típusú van. Véletlennek hangzik, de ugyanarról a kapcsolóról van szó a DNS-ben.
Mit fedeztek fel a tudósok 2024-ben a génekről és a bőr baktériumairól?
A gének nemcsak azt befolyásolják, mit választanak ki a verejtékmirigyek. Összefügghetnek azzal is, milyen baktériumok élnek a hónaljban.
A Scientific Reports folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmányukban Bruce R. Stevens és Luiz F. W. Roesch 25, az ABCC11 gén különböző változataival rendelkező ember hónaljmikrobiomját vizsgálta.
Jelentős különbségeket találtak a genetikai változatokhoz kapcsolódó baktériumközösségek között. Vizsgálatukban az ABCC11 a mikrobiom összetételében mutatkozó eltérések körülbelül 5%-át magyarázta.
A kutatók különbségeket azonosítottak a PatB-hez kapcsolódó mikrobiális gének becsült mennyiségében is. A PatB olyan baktériumenzim, amely részt vesz a 3M3SH előállításában. A 3M3SH erős, kéntartalmú vegyület, amely a hónaljszag egyik jellegzetes típusáért felelős.
Az eredmény összefüggésre utal: az emberi genetika és a bőr baktériumai ugyanazon a biokémiai útvonalon keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz, amely a testszagot létrehozza. Ezek a mikrobiális funkció becslései, nem közvetlen bizonyítékai annak, hogy pusztán a genotípus határozná meg, mennyire erős valakinek a szaga.
A gének abban játszanak szerepet, milyen szagelőanyagokat bocsát ki a szervezet. A bőrön élő baktériumok határozzák meg, hogy ezen előanyagok egy része hogyan alakul át általunk érzékelhető molekulákká.
Tudományos forrás: Stevens & Roesch (2024), Interplay of human ABCC11 transporter gene variants with axillary skin microbiome functional genomics, Scientific Reports.
Az izzadságnak nincs szaga – a baktériumoknak van
Ez a rész mindenkire vonatkozik, nem csak a genetikailag szerencsésekre. Maga az izzadság szinte szagtalan, és főként vízből és ásványi anyagokból áll. A szag csak akkor jelenik meg, amikor a bőrön élő baktériumok lebontják az apokrin izzadság vegyületeit.
A fő felelősök bizonyos mikrobák (a Staphylococcus hominis és a Corynebacterium-fajok), amelyek olyan enzimekkel rendelkeznek, amelyek az izzadság szagtalan vegyületeit átható szagú molekulákká alakítják: éles, hagymás szagú tioalkoholokká és savanyú szagú illékony zsírsavakká.
Az ABCC11 gyenge testszaggal járó változatával rendelkező emberek általában jóval kevesebbet bocsátanak ki bizonyos jellegzetes hónaljszag-előanyagokból. Ez jelentősen szűkíti a testszag egyik fő útvonalát, de nem jelenti azt, hogy minden lehetséges szagforrás eltűnik.
És ez elvezet ahhoz, ami a többieknek fontos: a baktériumok alakítják szaggá az izzadságot. Ez az a rész, amelyre hatni lehet.
Mit jelent ez mindenki más számára?
Ha Önnél nincs két példányban jelen az ABCC11 gyenge testszaggal járó változata, a genetika nem mondja el a teljes történetet.
Ez aktív kutatási terület. Dr. Chris Callewaert mikrobiológus munkája arra utal, hogy a hónalj mikrobaközössége elmozdulhat, és ha megváltozik, mely baktériumok dominálnak, az megváltoztathatja egy ember szagát. A különbség a lényeg:
- Genetika (az ABCC11 gén) – nem tudja megváltoztatni.
- Mikrobiom (hogy milyen baktériumok élnek a bőrén) – tud hatni rá.
Mit tesznek az izzadásgátlók a hónalj mikrobiomjával?
Kutatások összefüggést találtak az izzadásgátlók és dezodorok használata, valamint a hónaljban élő baktériumok számának és összetételének változásai között (Urban et al., 2016). Hogy ez mit jelent, amikor valaki abbahagyja az izzadásgátló használatát, azt az Átállás izzadásgátlóról természetes dezodorra – stressz nélkül című cikk mutatja be.
A géneket nem, a baktériumokat viszont meg lehet változtatni
A genetika fontos szerepet játszik bizonyos hónaljszag-előanyagok termelésében, de csak egy része a képnek. Ami nem rögzített, az a környezet, amelyben a bőrén élő baktériumok élnek, és pontosan itt léphet közbe.
Ismeretterjesztő tartalom, nem orvosi tanács.
Együttműködés a mikrobiommal
A ZINDEO nem dezodor és nem izzadásgátló, hanem anti-odorant. Nem fedi el illattal a szagot, és nem tömíti el a verejtékmirigyeket. Ehelyett támogatja a bőr mikrobiomját, miközben a testszaggal összefüggő baktériumokat célozza – nem magát az izzadságot. A mechanizmust a Hogyan működik a ZINDEO oldalon magyarázzuk el.
Az izzadás továbbra is megtörténik, és ennek így kell lennie. Az számít, hogyan bontják le a bőrön élő baktériumok az izzadságot.
A RESET SET MAX teljes rutin erősebb testszag esetén, vagy ha hagyományos dezodorról vagy izzadásgátlóról vált: a SALSOAP® megtisztítja a hónaljat, a Roll-on kordában tartja a mindennapi szagot, az Antiodoráns krém pedig a kulcslépés. Ha elfogy a krém, újratölti a tégelyt.
Próbálja ki a RESET SET MAX szettet →
Források
- Stevens & Roesch (2024) — Interplay of human ABCC11 transporter gene variants with axillary skin microbiome functional genomics. Scientific Reports.
- Urban et al. (2016) — The effect of habitual and experimental antiperspirant and deodorant product use on the armpit microbiome. PeerJ.
- Harker et al. (2014) — Functional characterisation of a SNP in the ABCC11 allele: Effects on axillary skin metabolism, odour generation and associated behaviours. Journal of Dermatological Science.
- Rodriguez et al. (2013) — Dependence of Deodorant Usage on ABCC11 Genotype: Scope for Personalized Genetics in Personal Hygiene. Journal of Investigative Dermatology.
- Yoshiura et al. (2006) — A SNP in the ABCC11 gene is the determinant of human earwax type. Nature Genetics.
- Callewaert et al. (2017) — Towards a bacterial treatment for armpit malodour. Experimental Dermatology.